2017. augusztus 24., csütörtök

Új nemzedék - avagy Te akarsz-e a "győztesekhez" tartozni?


Ma egy kedves Ügyfelemmel találkoztam, hogy az adó-visszatérítések maximális kihasználásával kapcsolatos technikai kérdéseit átvegyük még egyszer.

Érdekes visszajelzést adott néhány barátja kapcsán:

"...Nálam kétszer-háromszor többet keresnek, mégis hó végén már én fizetem a sörüket... Illetve én fizettem, mert már nem - már nem akarom, és ezt meg is mondtam nekik.
Már beszéltem nekik rólad, hogy nekünk itt vagy te - mert értetlenül néznek, hogy lehet, hogy nekem van pénzem hóvégén is sörözni - pedig ugye kevesebbet keresek, meg gyerek, meg most már a (lakás)hitel... Mondtam, hogy vannak rendszereink, amik úgy néz ki, működnek - és bár soknak tűnik egy hónapban, de mégis működik, és látom, hogy a tizenhatmilliós tartozás ellenére is gyarapszunk. Jut mindenre, amire kell. Még kicsit puhítom őket, de előbb-utóbb eljutunk oda, hogy leülj velük, mert ezek értelmes srácok amúgy.
Csak nem tanultak meg bánni a pénzzel..."

Ő a második, akinél ez így megfogalmazódott.

Hatás.

Ez a kulcsszó. Ez a sikerdefiníció a számomra.

Egy újabb család, akik elmondhatják, hogy már van saját otthonuk - és akik látják működni a rendszert, amit együtt építettünk fel nekik.
A rendszert, ami növekvő pályára állította őket - és azon is fogja tartani őket, mert valóban kétoldalú az együttműködésünk. Mert nem csak kértek segítséget, de el is fogadták.

Ahogy nemrég két pályakezdő fiatal is elfogadta a felkínált segítségünk.
Velük is megtettük az első lépést ahhoz, hogy nekik már ne a "mai magyar átlag" életét kelljen majd élniük.
Talán azt gondolják, hogy a megkötött szerződéseiken van a hangsúly - pedig nem!
Sokkal inkább azon a szemléletmódon, hogy felismerték a változtatás szükségét, és elismerték, hogy ehhez segítségre is szükségük van.
Aztán elfogadták a segítséget, és léptek.

Ha továbbmegyünk a megkezdett úton, ők már nem válnak majd túlfogyasztókká, és nem válnak emiatt eladósodókká. Persze az, hogy milyen mértékben tudunk majd eredményeket felmutatni, nagyban függ a folytatástól, de megtettük az első lépést!

Együtt, közösen.


Ezért az érzésért dolgozom. És azért a jövőért, amit innentől együtt építünk. Mert az egyes emberek, az egyes családok egyéni jövőiből felépül egy új nemzedék, egy "új Magyarország" jövője.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése